Van egy impresszionista festő, aki 1955-ben született a mai Belorussziában, ott élt 35 éves koráig, aztán Izraelben, tizenkét évet, most pedig egy ideje Mexikóban. Leonid Afremov sokáig megélhetési festő volt, azt festette, amit kértek tőle, így tudta előteremteni magának és családjának a mindennapi betevőt. Nagyon szegények voltak és Afremov szerencsétlennek érezte magát. 1994-ben már annyira kétségbe volt esve, hogy kamasz fia, Dimitrij jobbnak látta, ha hóna alá csap néhány képet és házról házra jár velük, hátha el tudja adni őket a szomszédoknak. Nem várt sikere volt a képeknek, Leonidnak hirtelen sok megrendelője lett és lényegesen több pénzért tudta eladni az alkotásait, mintha galériákon keresztül értékesítette volna azokat.
Ekkor még akrillal dolgozott és vízfestékkel, ma viszont már kizárólag olajfestékkel készíti a képeit, amit nem ecsettel, hanem speciális késsel dolgoz el a festővásznon. A festő Boris nevű fiának az egyik barátja, 2004-ben megmutatta nekik az eBay-t, s azóta ott is értékesíti alkotásait. Ezeket előszeretettel vásárolják például gyógyító céllal, a művész képei ugyanis pszichiáterek szerint is kifejezetten megnyugtatóak.
A sztori egyáltalán nem csak képzőművészeknek lehet üzenet értékű, hogy „tarts ki!”, „valósítsd meg önmagad!” Nekünk “élet-festőknek” is bőven üzen:
A magad életét éled, azt alkotsz, amit szeretnél, vagy más vágyait teljesíted?
Mi kell ahhoz, hogy örömöd leld abban, amit csinálsz?
Mit tennél akkor, ha már a tiéd lenne az álom, amit szeretnél megvalósítani?
Kire számíthatsz akkor, ha már feladnád? Kit tudsz segítségként „behívni” az életedbe?
Mi az a megoldás ami közel van, az „utcában”, s csak néhányat kell lépned hozzá?
Milyen új lehetőségeid vannak, hogy haladj, lépj tovább?
És még, olyanok, amiket eddig nem próbáltál?
Te kikre szeretnél pozitív hatást gyakorolni és hogyan?
Szerző: Márton-Koczó Ildikó
