Egy kisgyerek naponta akár háromszáz alkalommal nevet, felnőttként aztán már az is jó aránynak számít, ha naponta legalább tizenötször elmosolyodunk. Pedig jóval többször is tehetnénk, szokást formálhatnánk belőle, hiszen a humor gyógyít, edz, fizikálisan és mentálisan is jobb állapotba kerülünk tőle. Van megoldás, például olvassatok vicceket!
Azt, hogy az energia, a pozitív hangulat, a jókedv mennyire fontos, jól bizonyítja Norman Cousins (1915-1990) esete. Az amerikai, sikeres politikai újságíró, amikor egy gyógyíthatatlan autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála, optimistán állt a betegségéhez, sőt, öngyógyításba kezdett. Az intravénás C-vitamin injekciók mellett humorterápiával kezelte magát sikeresen. Úgy gondolta, hogy betegségét a sok stressz okozta, így ha azt derűvel „kezeli”, biztos, hogy felépül. Ágyából nézte a Kandi kamera epizódjait, nagyokat nevetett, s ezt tette az ápolónő által felolvasott humoros sztorikkal is. Az orvosok alig akartak hinni a szemüknek és a leleteknek. Cousins pár évvel később újra munkába állt, majd teniszezett, lovagolt és zongorázott is. Az orvosok szerint ötszázból egy beteg ha meggyógyul ebből a kórból.
A humorterápiáról 1979-ben Cousins könyvet írt Egy betegség anatómiája: A páciens szempontjából címmel. 1990-ben Albert Schweitzer Díjat kapott a humorterápia ötletéért, s az új szemléletet, miszerint a fizikai állapoton kívül mennyire fontos a lelkiállapot, bizony az orvostudomány is elfogadja. Sőt, a humor erejét a betegségekkel szemben több kutatóorvos bizonyította is: Dr. Lee Berk pszichoneuro-immonológus például kísérletekkel igazolta, hogy a nevetés gyulladáscsökkentő hatású és a koleszterinszintet is képes pozitívan befolyásolni, csökkenti a stresszt, jó hatással van a vérnyomásra, valamint az agyféltekék szinkronját is elősegíti. A professzor szerint, ha egyedül nevetünk, az is „szuperhatalom” a mentális jól-létünknek, de harmincszor nagyobb eséllyel kezdünk el kacagni, ha társaságban vagyunk.
Gondoljuk csak végig, miért kellene valamilyen betegség a humorterápiához? Alkalmazhatjuk akkor is, ha a stressz-szintünket kívánjuk csökkenteni, vagy az elégedettségünket szeretnénk növelni. Vajon te hogyan gondoskodsz önmagad és a szeretteid vagy a munkahelyen a munkatársaid mentális jóllétéről? Mikor nevettetek utoljára együtt egy igazán jót? „A humor bizonyíthatóan kiváló eszköz a stressz és a krónikus fájdalom csökkentésére” – ezt állítja William Fry professzor is, aki a kaliforniai Stanford Egyetem tanáraként készített többedmagával egy tanulmányt a témáról. A kutató szerint egy gyermek naponta háromszáz alkalommal nevet, míg a pesszimistább felnőttek jó ha napi tizenötször mosolyra húzzák a szájukat. Kutatók szerint egy kiadós nevetés több mint négyszáz izmot mozgat meg, remekül hat a légzési, a keringési rendszerre és gondoskodik arról is, hogy a tüdő oxigéndús levegőhöz jusson.
Egy ötlet:
Ha rosszkedvű lennél, de egyébként is: keress fel az interneten viccoldalakat, s tölts el 10-15 percet viccolvasással. Egy-egy poént meg is tanulhatsz és szórakoztathatod vele a környezetedet. Formálj ebből szokást!
Nézzetek családilag vagy a munkatársakkal közösen stand up comedyt, vagy más vicces videókat és nevessetek együtt egy jót. Miért ne lehetne ezt is rendszeresen tenni? Edzzétek nevetéssel az izmaitokat.
Íme egy jó poén, hogy már is hozzákezdjetek: Az étterem annyira zsúfolt, hogy egy vacsorázni betérő férfi más lehetőség híján odalép egy magányosan ülő hölgyhöz, és udvariasan megkérdezi, volna-e az asztalnál szabad hely?
– Pimasz disznó! – kiáltja válaszul a hölgy. – Hogy én lefeküdjek magával? Soha!
Mindenki a férfit nézi, aki vörös képpel odébb kullog, és letelepszik a bárpult mellé. Némi idő elteltével a hölgy feláll az asztaltól, és odamegy a megszégyenített férfihoz: – Ne haragudjon rám. Viselkedéspszichológus vagyok. Az imént csak egy tesztet csináltam. Kíváncsi voltam, hogyan reagál egy ilyen inzultusra. A férfi hirtelen elordítja magát:
– Micsoda? Tízezret egy éjszakáért? Hát mit képzelsz magadról, anyukám?