Nincs kedved elmenni egy találkozóra, így gyorsan mentséget keresel, hogy mi gátolja, hogy ott légy? Van egy régi feladat, ami nyomaszt, ám mindig találsz alibit, hogy most miért nem tudod megcsinálni? Félsz belevágni valamibe, így kifogásként ott van a fejedben, hogy “minek kezdjek hozzá, úgy sem sikerül?!”. Ha ismerősek a helyzetek, érdemes elolvasni az alábbi írást, hátha jobban megérted a kifogáskeresés hátterét.
Gyakran keresünk kifogásokat ha nem sikerül valami, ha hibázunk, azt is megindokoljuk, miért halogatunk vagy miért nem változtatunk, ha nem tetszik valami. Emberi gyarlóság, hogy nehezen tudjuk bevallani magunknak és másoknak is, ha nem megy valami, és ez is jó alkalom lesz a kifogáskeresésre. Lódítunk vagy akár hazudunk is csak, hogy megússzuk a bocsánatkérést, nem kérünk elnézést csak azért, mert félünk beismerni gyengeségeinket, hibáinkat.
Csakhogy a kifogások mérgező hatásúak, mérgeznek téged és azokat is, akik körülötted vannak. Ha az összeállításunkban szereplő kifogásokat hallod magadtól, akkor ülj le és gondolkodj, hogyan tudnád tágítani a saját komfortzónádat. Kényelem helyett, kezdj őszinte beszélgetésbe önmagaddal! Önmagunk kifogásait ugyanis mi magunk tudjuk a legjobban kezelni.
1. "Eleve vesztes pozícióban vagyok."
2. "Nem vagyok elég jó."
Ha másokat tehetségesebbnek tartasz, vagy úgy látod, hogy gyorsabban jutnak előre, mint te, ne feledd a mesét: a teknős végül legyőzheti a nyulat. Sokszor a nagyon tehetségesek ülnek a babérjaikon, s azok, akik esetleg kevesebb tudással bírnak, szorgalommal ugyanúgy eljutnak a csúcsra. Ha azt látod, hogy versenytársaid képzettebbek, mint te, ezt fogd fel áldásnak: milyen klassz, hogy ilyen fejlődési pálya áll még előtted!
Türelemmel, lelkesedésel elérheted azt, amit szeretnél, még ha nem is tálcán nyújtják át neked, hanem vérrel és verítékkel kell azt kiharcolnod a magad számára. Egyébként pedig ne másokkal példálózz, inkább önmagaddal: vajon te milyen teljesítményeket értél már el, amikre büszke vagy?
3. "Várom a megfelelő pillanatot."
Ha ezt mondogatod cselekvés helyett, a megfelelő alkalom észrevétlenül elmegy melletted. Nem lehet kifogásod arra, hogy haladj. Ha hagyod, hogy az élet, a lehetőségek elmenjenek melletted – hidd el, hamarosan bánni fogod. Hibázni lehet, sodródni nem érdemes, sőt, elfogadhatatlan. Tágítsd a komfortzónád, győzd meg magad, hogy a megfelelő pillanat épp most van. A halogatás nem hoz sem sikert, sem elégedettséget, csak frusztrációt. Az “utazásod” első és legjelentősebb lépése az, amikor felkelsz és elindulsz.
4. "Túlságosan elfoglalt vagyok."
Ha Pató Pálként viselkedsz, azzal órákat, napokat akár heteket vesztegetsz el az életedből, hiszen a legnagyobb érték és luxus az nem más, mint az idő. Vizsgáld meg, min tudsz időt spórolni a teendőid során, illetve azonosítsd be azokat az embereket és dolgokat, akikre és amelyekre szükséged van, a többit felejtsd el. Valószínűleg csak az idődet vesztegeted, ha nem vagy eléggé hatékony és ellazult. Ez utóbbit úgy értsd, hogy amikor rágölcsölsz valamire, csak arra megy el az energiád és a nagy fókuszálásban lehet, hogy észre sem veszed a fontosabb dolgokat. Például gondold át, mennyi felesleges időt töltesz a telefon és más kütyük használatával, törölj minden olyan alkalmazást, amelyet nem használsz, nem okoz örömöt, illetve nem járul hozzá a fejlődésedhez.
Tedd ugyanezt az életed minden területén, tanuld meg jól menedzselni az idődet, s egyensúlyt teremteni hatékonyság és a relaxáció között.
5. "Nem tudok veszíteni."
Joe Louis Clark, az 1989-ben készül Kőkemény diri (Lean on me) filmben mondja: „A vereség mindaddig nem keserű, amíg nem nyeled le”. És igaza van! Aki retteg a bukástól, az nem érti az emberi lélek erejét és képességét a tragédiák kezelésére, ugyanis ezekben nagyon erősek vagyunk. Sokkal erőteljesebbek, mint gondolnánk. Hinni önmagunkban és erősségeinkben, ez segíti kudarctűrésünket. A kudarcaink egyébként is csodás erőforrásaik, ha már feldolgoztuk őket. Gondold át, milyen kudarcaid, ballépéseid, fiaskók, veszteségek építették az életed, miket tanultál ezekből a helyzetekből?
6. "Egyszerűen én ezt nem tudom megcsinálni".
A legegyszerűbb és egyben legveszélyesebb kifogás, ha azt mondod, hogy a célod elérése tőled teljesen független. Önmagad TE kontrollálod, akkor is ha épp feladsz valamit és akkor is, ha továbbküzdesz. Legyél büszke arra, amit elérsz, ahelyett, hogy szégyellenéd azt, amiben kudarcot vallottál. Csak akkor válik tőled függetlenné az, ami történik, ha elfogadod ennek tényét. Ha úgy érzed, valamivel tényleg nem boldogulsz, keress jó példákat, ki az, aki hasonlókat megoldott már? Kitől lehet és érdemes segítséget kérni? Ha tartanál a megvalósításban egy kis szünetet, az miben segítene Neked? Szóval, ha egy kicsit dolgozol magadon, akkor van esély, hogy tovább tudsz haladni egy reménytelen helyzetben is.
Az életünk során sok nehéz helyzetet élünk át, ha azonban túl vagyunk rajtuk, jól látható, hogy nem a kifogásaink, hanem a cselekvéseink segítettek át minket a nehézségen. Nos, mi erre a cselekvésre buzdítunk téged: hajrá!
