Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Hogyan szeressük önmagunkat?

Hogyan szeressük önmagunkat?

"Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy mindig és minden alkalommal a megfelelő időben és a megfelelő helyen vagyok, és hogy mindaz, ami történik, helyes" - fogalmazott versében Charlie Chaplin. A költemény hetven éves, önismereti szempontból a bölcsessége mégis aktuális, akár ma is írhatták volna... Neked vajon mit üzen?

Hogyan szeressük önmagunkat? – ez nem csak egy hasznos kérdés, hanem Charlie Chaplin egyik verse. Nem is akármilyen! Ugyanis a 70. születésnapján, 1959. április 16-án írta ezt a költeményt, amelyben csodálatos empátiát ad önmagának és mindenkinek, aki olvassa a verset. A verset akár ma is írhatta volna, bölcsessége olyannyira aktuális mindenkinek, aki szeretné jobban ismerni önmagát. Chaplin tehát nemcsak a némafilmek királya volt, írta, rendezte őket, zenéjét szerezte és a főszereplő is ő volt. Kreativitása azonban a költészetre is kiterjedt. Érdemes elolvasni így a költészet napján, s a téma miatt máskor is.  

Charlie Chaplin: Önszeretet

(Amikor elkezdtem szeretni magam…)

Amikor elkezdtem szeretni magam, beláttam, hogy a fájdalom és a szenvedés óvtak meg attól,
hogy a saját igazságom ellenében éljek. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Hitelességnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, milyen megalázó volt annak, akire ráerőszakoltam a vágyaimat,
pedig tudtam, hogy sem az idő, sem az illető nem érett meg rá – még akkor sem, ha ez az illető én voltam.
Ma már tudom, hogy nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem vágyakoztam többé egy másik élet után, és láttam, hogy körülöttem
minden kihívást és fejlődési lehetőséget jelent. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Érettségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy mindig és minden alkalommal a megfelelő időben és a megfelelő helyen vagyok,
és hogy mindaz, ami történik, helyes. Ekkor megnyugodtam. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem raboltam el többé magamtól a szabadidőt, és felhagytam azzal,
hogy nagyszabású terveket szövögessek a jövőre nézve. Ma már csak azt teszem, ami örömöt okoz, amit szeretek, és ami megnevetteti a szívemet,
és mindezt a sját tempómban és stílusomban. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Őszinteségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, mindentől megszabadultam, ami nem tett jót az egészségemnek.
Ételektől, emberektől, tárgyaktól, helyzetektől és mindattól, ami csak lehúzott és eltávolított magamtól.
Kezdetben ezt “egészséges egoizmusnak” neveztem. Ma már tudom, hogy ez az: Önszeretet.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem akartam többé, hogy mindenben igazam legyen. Így ritkábban tévedtem.
Ma már azt is tudom, hogy nevezik ezt: Egyszerűségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal, hogy a múltban éljek, és a jövőmért aggódjak.
Most már csak ebben a pillanatban élem az életem, ahol minden történik. Minden napot megélek. Ez a Tökéletesség.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felismertem, hogy a gondolkodásom nyomorulttá és beteggé tehet.
Amikor felfedeztem a szívemben rejlő erőt, értelmem is fontos társra lelt. Ezt a szövetséget ma már így nevezem: A szív bölcsessége.

Nem kell félnünk az önmagunkkal vagy másokkal folytatott vitáktól, konfliktusoktól és problémáktól. Néha a csillagok ls összeütköznek,
és utánuk új világok születnek. Ma már tudom, hogy Ez az Élet!